Hallottál már arról, hogy Hódmezővásárhelyen születnek a klímanócskák? A városban a Szabadság téri Óvoda az a különleges hely, ahol az ovisok minden évben nagyszabású családi program keretében válnak „klímanócskává”. Ez az egyedülálló, különleges óvodai projekt az ovi szakmai vezetőjének, Bozókiné Szabó Ildikónak köszönhető, aki már 2006 óta foglalkozik a gyerekek és a családok szemléletformálásával. Ildikó regionális klímareferens, az Országos Klímareferens Hálózat Oktatási és Szemléletformálási Tagozatának vezetője. Megkértem őt, meséljen nekem erről a ma már nemzetközileg is elismert Klímanócska projektről.
Mi kell ahhoz, hogy egy ovisból klímanócska legyen?
Az óvodánkban már sok-sok éve működik az általam kidolgozott oktatási projekt, amelynek fő célja a gyermekek környezeti érzékenyítése. A klímanócska címre rá kell szolgálni, játékos feladatokat teljesíteni, ismereteket szerezni… A gyerekek kifejezetten büszkék arra, hogy klímanócskák lehetnek, mert ez azt jelenti, hogy ők már tudják, mit jelent a környezetvédelem, és azt is: az emberek rengeteget tehetnek azért, hogy védjék a Földet, annak élővilágát.
Akkor ez ma már egy komplex program, amit akár más óvodák is átvehetnek?
Igen, azt tapasztalom, hogy az óvónők mindenütt nagyon lelkesek, és szívesen ismerkednek meg a mesterpedagógusként kidolgozott komplex programommal, örömmel veszik át egyes elemeit, mert ők is látják, ennek révén már az egészen kicsik is klímatudatossá nevelhetők. Ráadásul a gyerekeken keresztül a felnőtt közösségeket is el lehet érni, az ő szemléletüket is képesek vagyunk formálni.
Milyen zöld témákat érintenek a foglalkozások?
A program a klímatudatos magatartás öt területét érinti: a szelektív hulladékgyűjtésre, a természetvédelemre, az egészségvédelemre, az energiagazdálkodásra és a néphagyományok őrzésére egyaránt hangsúlyt fektet. Ez utóbbi azért fontos, mert így a foglalkozásokon azokról a tradíciókról, régi, energiatakarékos megoldásokról is sok szó esik, amelyeket még a nagyszülők alkalmaztak – a gyerekek az ő példájukból is okulhatnak. Ide tartozik például a komposztálás, amit az óvodában is érdemes feleleveníteni, megismertetni a gyerekekkel és szüleikkel is.
Mind az öt területhez különféle foglalkozásterveket dolgoztam ki, így alakult ki a komplex rendszer, ami teljes egészében vagy akár részleteiben is átvehető valamennyi óvodában. Az egyes programok között átjárhatóság van, és mindegyik sokoldalúan igyekszik feldolgozni egy-egy témakört.
A foglalkozás-sorozat teljes mértékben igazodik a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Minden témához van egy-egy mese, kapcsolódik hozzá valamilyen kedves figura. Ott van például Hódhuncutka! A gyerekek a róla szóló meséből megismerik Hódhuncutka szelektív hulladékgyűjtési szokásait, de a történet kapcsán arról is beszélgetünk, hogyan lesz az erdőben lehulló levelekből humusz. Aztán megfigyeljük, megtanuljuk, hogy a konyhában keletkező szerves hulladékból miként lehet komposztföldet készíteni. Megismerik a komposztálás folyamatát, és maguk is komposztfölddel táplálják a fűszernövénykertet, mert az is van az óvodában – a családok közösen hozták létre. Ahogyan „klímadárkerttel” is dicsekedhetünk, ahol a gyerekek megvendégelik, megfigyelik a madarakat…
Hogyan jelennek meg a foglalkozásokon a globális és helyi környezetvédelmi kérdések?
Az óvoda mindennapjait szinte teljesen észrevétlenül áthatja a Klímanócska program. A hóemberek világnapján például arról beszélgetünk, miért nem lehet mostanában hóembert építeni, ennek kapcsán szó esik a globális felmelegedésről, annak következményeiről. De ugyanígy, amikor a néphagyomány szerint februárban a medve kijön a barlangjából, nem csak a tradíciókról mesélünk. A gyerekekkel arról is szót váltunk, hogy manapság a medvék alvási ciklusa is megváltozott. Megvizsgáljuk, hogyan függ ez össze a globális éghajlatváltozással.
Az óvodások fokról fokra megismerik, felfedezik a környező vidéket is, a Hódmezővásárhelyhez közeli Mártélyi Természetvédelmi Területet, annak védett élővilágát. A mesékhez, feladatokhoz kapcsolódó figurákat természetesen hulladékból (műanyag palackból) vagy éppen kizárólag természetes anyagokból készítem, így készültek el a közeli tájvédelmi körzet 28 védett állatának figurái is. Annak idején, amikor a környékre újra hódokat telepítettek, óriási palackhódokat csináltam, figyelemfelkeltésül, a visszatelepítési projekt népszerűsítésére.
Ma már egyre több zöld nemzetközi kampányról hallhatunk. Ezeket is beépítitek a foglalkozásokba?
Igen, természetesen nagyszabású programokba is bekapcsolódik az óvoda: ezek közé tartozik a mobilitás hete, ami mindig sok embert megmozgat. Az akadályversenyeken játékos feladatokat kell megoldani, szó esik közlekedésről, a közlekedési szabályokról, a kerékpározás és a gyaloglás kapcsán az energiafelhasználásról. De arról is, hogy milyenek vagyunk, ha közlekedünk. Miként hat ránk az időjárás, például a nagy meleg a közlekedésben? Miként küzdhetjük le a meleg okozta türelmetlenséget, ingerültséget? A mobilitás hét is azok közé a programok közé tartozik, amelyeken a különféle partnerek – rendőrség, tűzoltóság – közreműködésére is számítunk. Minél több szakembert láthatunk vendégül a programjainkon, annál többféle szempont alapján esik szó környezetvédelemről, hulladékgazdálkodásról, a gyerekek számára érthetően és élvezetesen.
Nem csoda, hogy híre ment ennek az egyedülálló projektnek. Számon tudod még tartani, mennyi díjat és elismerést kaptatok már?
Valóban rengeteg elismerést kaptunk, a pedagógiai innovációt díjazta már többek között az Ozone Network, a Trash Art Nemzetközi Filmfesztivál Gödöllő, a Környezeti Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, és az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében a Klímanócskák akcióban című pályázatot „Környezetvédelmi Oscar-díjra” is jelölték. Ennek köszönhetően Brüsszelben is bemutattam a különleges foglalkozás-sorozatot.
Mostanság erről az oktatási projektről és annak izgalmas, játékos elemeiről országszerte – és újabban Kárpátalján is – tartok előadásokat az érdeklődő óvónőknek.
Hogyan tudják átvenni mások ezt a programot?
Ehhez a komplex „Klímanócskák” programcsomaghoz több munkafüzet, foglalkozás terv, kidolgozott éves tervek tartoznak. Ez a képzés többrétűen öleli át, s adja tovább a gyermekek részére a klímával kapcsolatos problémákat, lehetséges megoldásokat. A program célja, hogy a gyermekekkel együtt, rajtuk keresztül egy szemléletváltást, változtatást érjünk el klímánk védelme érdekében. Az éves képzés után a gyerekek „Klímanócskák” fogadalmat tesznek, így megerősödnek bennük az addig kialakult készségek.
Az óvodapedagógusok a programokba, innovációkba bevont célcsoportok részére megalakítottam a Klímaóvó Kört, amelynek célkitűzései megegyeznek a „Klímanócskák” Programmal. Tudatossá vált bennem, hogy meg kell ismertetni ezzel a korosztállyal a jelenség ok-okozati összefüggéseit, és tényleges cselekvési alternatívákat kell felmutatni számukra. Ma már a klímaváltozással kapcsolatos tudományos és köznapi vita elsősorban nem arról szól, hogy valóban létezik ez a jelenség, vagy, hogy tényleg az emberi tevékenység áll-e a hátterében, hanem az éghajlatváltozás mértékéről, várható hatásairól, a folyamat mérsékléséhez szükséges lépésekről, valamint az alkalmazkodási lehetőségekről.
Az oktató-nevelő környezetvédelmi munkának a klímatudatos magatartás kialakításában a pedagógusoknak, a családoknak és a társadalomnak rendkívül nagy szerepe van. A „Klímanócskák” programcsomag a Szegedi Tudományi Egyetemen a Csongrád – Megyei Klímastratégia jó gyakorlatává vált. Több „workshop” alkalmával bebizonyosodott, hogy a pedagógusok számára fontossá vált az iránymutatás, a segítségnyújtás hogy milyen lehetőségeik vannak az intézményes nevelési színterekben. A sikeresebb bevonás és elérés érdekében létrehoztunk egy „Klímanócskák” nevezetű facebook oldalt is, ahol a klímavédelemmel és a klímatudatossággal kapcsolatos cikkeket osztunk meg az óvodáról és a mindennapi világról.
