Miért érdekelhet téged, hogy melyik lesz az Év vadvirága 2021-ben? Vagy a többi “év bármilyen élőlénye” szavazás?

Mert minden ilyen választás mögött egy alapos tájékozódás áll, ami szuper lehetőséget ad arra, hogy a gyerkőccel együtt új ismereteket szerezzetek a körülöttünk élő növényekről, állatokról.

Az Év Vadvirága 2021 szavazás most készen kínálja ezt a lehetőséget: idén is három különleges növényfaj várja, hogy rá szavazzatok. 🙂

Ez a kampány célja

A 2021-es Év Vadvirága kezdeményezés a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók kiterjedésének és használatának biológiai sokféleségre (biodiverzitásra) gyakorolt hatásaira szeretné felhívni a figyelmet. Ezért a mostani szavazásra három olyan növényfaj jelöltet választottak a szervezők, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek.

A mezőgazdasági területek, ezen belül is a szántók művelési gyakorlata alapvetően meghatározza az ilyen területeken és közvetlen környezetükben (szegélyzónák, mezsgyék, mezővédő erdősávok) élő fajok hosszú távú túlélését.

A mezőgazdasági területek természetes gyomflórája az élőhelytípusok közül az egyik leginkább veszélyeztetett napjainkban. A gyomnövényekre nem mindig tekintettünk irtandó gazként, egykor takarmányként, gyógynövényként és festőnövényként is hasznosítottuk őket.

A szántóföldek szegélyében meghagyott vadvirágos területek, és a nagy, egybefüggő szántóterületek között megőrzött vagy kialakított virágos mezsgyék segítik az élelmiszer növényeink (pl.: burgonya, retek, paradicsom, uborka, paprika) beporzását is.

A mély fekvésű területeken kialakuló vízállások, belvizes foltok számos iszapnövénynek adnak otthon. Ezen területek művelésbe vonása érdekében erőltetetten elvezetik a vizeket, így megszűnnek az itt működő mikroélőhelyek.

Ismerd meg a jelölteket

A szántók gyomfajai, mezsgyéje és vizes élőhelyfoltjai egyaránt fontos szerepet kapnak az agrártájak élővilágának megőrzésében, ezért az idei jelöltek ezekről a területekről kerültek ki.

Lássuk a három versenyzőt!

Bíborfekete hagyma

 

Feltűnő, nagy virágzatú évelő hagymafaj, szántószegélyek és mezsgyék növénye. A Dél-Tiszántúlon még viszonylag elterjedtebb, máshol már nagyon megritkult a fokozódó vegyszerhasználat és a mezsgyék beszántása miatt.

Vetési konkoly

Ez a növény vetések, kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. Sajnos napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt a fokozódó vegyszerhasználat miatt. 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították.

Pici egérfarkfű

Apró termetű, szokatlan megjelenésű növény, nehezen észrevehető zöld virágzattal. Nevét a hosszú, farokszerűen megnyúló terméses vacokról kapta. Szikesek, szikár helyek, sekély termőrétegű nedves szántók növénye. Az Alföldön még viszonylag gyakori, de a mezőgazdasági területeken sajnos a nagymértékű vegyszerhasználat és a rossz termőhelyi adottságú szántók felhagyása miatt erősen megritkult. 

Van már kedvenced?

Akkor irány a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület honlapja, és máris szavazhatsz rá. Egészen 2021. január 6-ig várják a szavazatokat.

Addig pedig ismerd meg az előző 10 év nyerteseit:

  • leánykökörcsin (2011)
  • tavaszi hérics (2012)
  • nyári tőzike (2013)
  • szibériai nőszirom (2014)
  • tollas szegfüvek (2015)
  • mocsári kockásliliom (2016)
  • hóvirág (2017)
  • kornistárnics (2018)
  • magyar zergevirág (2019)
  • májvirág (2020)

Ezek a fajok már megkapták a lehetőséget, hogy egy-egy év róluk szóljon, és így a kampánynak köszönhetően alaposan megismerhessük őket.

Szerinted ki lesz a következő nyertes?